Elég régen írtam a blogra. Köszönhető ez annak, hogy az elmúlt hetek elég zaklatottan teltek.... Két hétvége is ráment arra, hogy a "felesleges" cuccainkat hazahordjuk. Hiába a "felhalmozás" megbosszulja magát. Ezt főleg Á. érezte, hiszen ő igazi gyűjtögető típus, de ezt Ti mindnyájan tudjátok. :)
Az utolsó napok nagyon hamar elteltek, hiszen rengeteg pakolnivalónk volt, úgy, hogy közben Á. dolgozott, és még rengeteg elintéznivaló is volt. Szerdán jöttek a költöztetők. Hihetetlen volt, 4 emberke az egész lakásunkat összecsomagolta egy nap alatt, pikk pakk szétszedték a bútorainkat és már csomagolták is be. Minden egyes pohár és törékeny cuccunk kapott egy irtó vastag selyempapíros borítást, de mindezt olyan gyorsan.... Meg sem álltak. 22 m3 lett a cuccunk, hát elég sok.... Ha minden jól alakul, akkor ma érkezik meg Zürichbe.
Szerda este a koliban aludtunk, a 4.emeleten, bár rengetegen hívtak magukhoz, ez nagyon jól esett. Csütörtökön elég nehéz volt elbúcsúzni mindenkitől, talán magunk sem gondoltunk, hogy ez ilyen nehéz lesz. Persze könnyek nélkül nem ment.....Furcsa dolog ez.....Nem olyan könnyű elmenni. Csináltunk mindenről, és mindenkiről képet, majd a nap végére, miután hazaértünk a szüleimhez, kiderült, hogy induláskor a kocsi tetején hagytuk a fényképezőgépet...tehát az összes megörökített fotónknak annyi!
Ez eléggé rányomta a bélyegét arra az estére. Pénteken én még futkoztam a városban, banki ügyeket kellett intéznem, ill. megérdeklődtem a telefonálást. Hát majdnem dobtam egy hátast, ha mi hívunk titeket 527Ft/perc!!!!! Nagyon durva...... hiába, nem EU!
Péntek este Á.-hoz mentünk, T. egy nagyon finom búcsúvacsival várt minket. Majd másnap hajnalban útnak indultunk. Hiába a szülőktől való búcsúzás is nagyon nehezen ment, még rágondolni sem jó....
Az út elég simán ment, kivéve azokat a fel-felvillanó kis fotómasinákat, amik az út szélén vannak elhelyezve :) Tehát igen, ismét, Á. nem hazudtolta meg magát, pedig most tényleg nagyon óvatos volt és figyelt....
Estére érkeztünk csak meg, mivel két szakaszon is hatalmas dugó volt, München alatt és Zürich előtt is. Érdekes volt, mindenki irogatott a határ miatt, meg hogy teljesen szétszedik a kocsit, mivel alig lehet valamit behozni ebbe az országba. De olyan szerencsénk volt, hogy meg sem kellett állni, és már át is léptünk Svájcba.
Nagyon rendes a hölgy, aki az apartman kiadásáért felel, hiszen megvárt minket, sőt még felajánlotta, hogy elmegy bevásárolni is, hiszen itt nincs nyitva vasárnap semmi. Ill. a török boltok igen, ahol pl. lehet vegetát is kapni :)
Gyorsan kipakoltunk, szülőknél becsekkoltunk, aztán alvás. A vasárnap egy része a parkolóhely vadászásával kezdődött, hiszen itt 3 részre van osztva a parkolás. Van a fehér vonal, ahol bármikor bármeddig ingyen állhatsz, van a sárga, ami csak hétvégén, és van a kék, amit csak papírórával használhatsz másfél órát. Szóval épp felszabadult egy fehér, rohanás le......
Kicsit körbenéztünk a szomszédos utcákban, megkerestük a boltot (amit nem igen fogunk használni, hiszen horror ára van itt mindennek, Németországba megyünk át vásárolni valamikor a héten), a villamosmegállót, hogy Á. hogy menjen dolgozni......
Ma reggel 6-kor kelés, vasalás, reggelizés, és Á. elment az első munkanapjára. Remélem beért rendben, mert 9-től meeting.
Délben jön haza, mivel délután jön hozzánk a "segítőnk" és megyünk bankot, és papírokat intézni....
Köszönünk mindenkinek mindenféle segítséget!!!! Hiányoztok!!!
Ti is nekünk...
VálaszTörlésKöszi Frodóka! Skype-olhatunk egyik este, ha otthon lesztek :)
VálaszTörlés